Megnyugodva ---Vilhelem Margareta

Évek alatt feleszmél egy emlék
keresem benne az ősi szeszélyt ,
hullámzik bennem minden egyben
bár néha feszít egyre élesebben.

Megismertem a vonzó férfi ölelést
melyek ritkán kiábrándítók lettek
vereségből néha nyereség ébredt
elzsibbadt szívnek kis ketrecén.

Érzelmes karok útvesztőjén léptem
ismeretlen szenvedélyek lejtőjén
újult szível meneteltem veled ébren
estikéknek csilingelő nevetésében.

Mert minden élet oszthatatlan ,kemény
bennem te vagy, benned én szendergek ,
ami nem volt enyém azt is megszerettem
s megnyugszom ha lépkedek melletted . [W.B.]