Az öszinteség egyenletén---Vilhelem Margareta 2016-10-09 18:34:20 vasárnap

Ha érezzük hogy elmúlt a hév
nem kísérnek árnyékok,
a szívünkben csönd és béke,
gondok szárnyán összekötve .

egy csokorba áll az öntudat.
a teljesség őszinte egyenletén
talán több az értelmünk
a hétköznapok semmiségén.

Csak a kényszer furcsasága
tolakodik nagy futamban.
arany poros boldogságunk
idegen zászlót lobogtat .

De föloldódunk lágy zenével
ha egymási vállát tartjuk
boldogságban,szeliden.
kéz a kézben egyesülten.


Mert egymás csapdájába esünk
évek során könyörtelen ,
s idegrendszerink hálójában
reflexeink mik őrzik hitünk

nem érzik hogy mennyit látunk 
egymásról ,szemeink figyelnek ,
míg szájunk körül mosoly fakad 
az örökös önismeret jogán 

két időnkben egy idő rebben
s felkacagunk oly tisztán ,
hogy ennyire egyformák vagyunk
hazugságaink őszinték kötődnek. {W.B.}