Mikor az ösz itt van--Vilhelem Margareta

Rozsda szinüek a zöld,hamvas levelek,
Bujocskát játszanak velük a szelek,
Sötét erdő mélyén semmi már nem nevet,
Borongós az ég és egyre csak remeg.

Sötét árnyak járják az erdő vidékét,
Keresik az eltévedt madarak fészkét,
Vijjog a bagoly furán,mérgesen,
Károg a varjú és csak úgy felesel

Hova lett a nyárnak csodás melege?
A szép kis madarak is elrepültek vele?,
Meglibben a tél kis tündérkéje,
Keresi a helyet ,hol letelepedhetne. 

A felhők siratják az elmúló nyarat 
Kis réseiken engednek sugarat,
Hadd világítsa be újra az erdőt,
Vidámítsák fel a sok kis szendergőt