Szememben dúsulnak hajnalok. kinti fények rácsain át , színek ,illatok csak úgy szállnak monoton éjszaka után.
Bőségesen ülnek gubancban fáradtan madarak , míg széles mosollyal sóhajt a nap homlokára hullt gondokkal.
Dúl a harc a természet ölén rezzenek fa levelek gyéren párák szállnak égnek fejére szűk csíkokban tiszta kéken.
És minden kiált égre meredten a nyárnak alkonyán , gazdátlan hangok sűrűn keringnek nem lehet érteni senki szavát.
Bőséggel termett kemény hajnal, becsomagolja termékeit rétek ,fák,virágok sóhajt intenek riadt levelek egyre gyérülnek.
Könnyé válik minden az őszben a hold is siratja magát , szemeim megtelnek harmat esővel markomba bezárom a nap sugarát./W.B. |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése