Védelmünkre----Vilhelem Margareta

Ha éjjeli álmaim lélek csöndjén
megértő szóval fogadnak gondjaim
fürkésző agyamban osztozkodnak
az életünk végső monológján .

Mert különös az emberi lélek,
fondorlattal cselezi hatalmát
és rácsukódnak lakatolt kapuk
a zöld föld és sűrű kék ég között .

Közönnyel keressük védelmünk
szüntelen bolyongunk az ég alatt,
a földön már rég kifutók lettünk
és nevetünk fogatlanul nagyokat .


Mert ha �"riás lennék vérengzős
fölfaltam volna a komoly érveket 
fog soraim között morzsák lennének
s tudatlan bárgyú mesebeszédek. .

Csak a fegyver hatalma emberség
túl harsogja a harcokat süketen
züllött életünk csekély birodalma
már nem nagyon kell senkinek .

Azért ne ítélkezz , ki ébren vétkezett
lerombolt Világának szégyenében
aki nem látta, hogy hol gyúl a láng
annak kezében törik az üröm pohár .

Ne ítélkezz légy csak te magad
nézd sötét szemekkel a szégyened
mert a szerencse bennünk éled ,
s mi szüljük a démoni veszedelmet../W.B./