Jó volna-----Vilhelem Margareta

Néha túl sok a rakat
elvégeztetett szavak sora ,
néha túl sok a szenvedés
néha elbódítjuk magunkat

örökös sötétbe zárva ,
ajkunkon lázas álmok szava 
míg felettünk borongós az ég
s játszunk életet halálra.


Bús szavak sora , hazugsága 
ígéretek ,léha könyörgések ,
lazuló karok kitárultan
felelőtlenül léket repesztenek ,

s folytatjuk ott ahol kezdtük
bennünk háborgó lazasággal
undorral , kéretlen bezsebeljük 
a lopott csókjaink ürességét .

Néha jó volna hinni a szépet
csodásan álmodott mámort ,
az illatosan bóduló vágyat ,
s nézni keresztet vetett kerubot .

s veszteni csatát mosollyal,
táncolni ringató zeneszóra
riszálni derekunk vígságban ,
és majd rájönni a valóságra .