Két világ között--Vilhelem Margareta

Elveszett már minden érzelmem
mióta nem vagy áldott árnyékom
komoly játékunk kihűlt örökre
bűvös titkunkat őrizzük ketten.

Elhagytuk egymást bocsánattal
két színben forog ma már világunk
bujkáló ösvényeken kóborolunk
míg lágy mosoly topog szánkon.

S az időnek homályos tükrében
megmutattad szemrehányásod ,
s bús szavaidnak zavaros serege
kínozzák a napokat és éjszakákat.


Bármennyire ércesek pöre szavaim
rám szabadítottad magad akaratát ,
széles világnak szerelmes árkában
külön vagyunk hűtlen botorkálva .

Kegyetlen perceknek gyöngédségében
idegen társ lettél teljes fontossággal ,
versbe fogom imám méltó bizalommal
hol minden perc igéket őriz titkunkban.//W.B./