s szíved dobban ártatlanul
az időben, térben eltévedve,
csak játékok reményeinkkel.
Ha reped az ég Nap sugarában,
s szavak szállnak felhőtlen
feszülő aggyal ,gondtalan,
egy szóért feltör boldogságod.
Ha hajnal szakad ábrándosan
az igézet kéjes gondolatában,
beléd reked minden érzelem
s hallgatásba fojtja szónoklásod.
Mert nem tévelyegsz titokban
csak formálod okosan logikában
ártatlanságod ,fátyolba borítva
titokzatosságod ,az ég hártyáján.
Mert számodra titok maradok,
s várom hogy karjaidba boruljak
bár hazug hitetések dühe kerget
de az ég csak reped,reped.[W.B.]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése