Életemet elrontottam--Vilhelem Margareta

Az életemet elrontottam
rosszul terveztem a célt,
képzeletemben az éltem,
átkos emlék csupa vész .

A mának a szent színében
a tegnapot áldozom most 
már minden olyan forró,
mintha testem égne ott.

Mennyi mindent elrontottam
de hasztalan a véges út,
percek telnek,múlnak évek
magamat büntetem .

Férges aggály,bús kétely
késő bánat;:szenvedek
a múzsa ki reám rontott
összekuszál de nem bont.

Hagyom égni szenvedésem
minél jobban, annál szebb
reményem a tüzes félés
szenvedni mindig is kell.

gondjaim , mik gondtalanok,
annál jobban hallom én,
szívem lángol benne égek
vajon ki vált engem meg. [W.B.