A Sikoly---Vilhelem Margareta

Marad mögöttünk minden,
ifjúság az ajtó között,
becsukótlan ablakokon,
hörgő szürke hóbuckákon.

elfelejtett vágyainkat 
vissza nem lehet hozni,
lelked ,mely örök égő 
szenved ,magába néző.

kedved, halkan remegő,
csak a víg hegedű húr
szól benned; és mosolygó .

Értelmetlen zavarokban,
párával telik meg az ablak,
titokban még marasztalnánk,
éhvel ölelnéd ,ha tudnád

az örök ifjúságnak titkát,
de mállik minden ,mint a pala,
sok fájó gondoknak a dala
keresel régi érett titkokat.

miket öntözöl,és nevelsz
úgy elmúlik minden öröm,
csak sikoly áll a bú között.[W.B.]