Te hozzád---Vilhelem Margareta

Melletted ,
meztelen csendben,
szállnak 
vágyak,szinesek
feszesen a légben
körülötted,
valamit suttogsz
érthetetlen
rejtelmet ,
szemed sötét
titkos a nézésed.
Napnak sugara,
csillan,
szilárdan
ragyog 
mint víz csepp 
a fényben
frissen ,üdén,
bontogatja
szárnyait
bársonyosan 
téged
simogat .
Poharak koccannak
éj felejtett 
álmok,
szállnak 
az elvarázsolt légben .
Tudom,
nem vagy enyém
érzem
szemem 
színes szikrák
villámok zavara .
Nem
látok tisztán
víz csurog
arcomon
vak és fénytelen
minden 
egy álom
az egész
csoda ,
nem akarom
de tövis szúrta
véresre
szívemet 
Farkas szemet 
nézek
lelkeddel
hiába,
remegek
viadal van
összefutnak
a kuszált 
gondolatok
csatáznak a csendben
veszitek.
Te halk vagy
zárkózott.
Lassan búcsúzok,
késő van,
a varázs 
megszakad
látom zavart vagy
talán untatlak,
csillog és remeg 
körülöttünk mámor,
de hiába
boldogságunk elszállt,
kínozlak untalan
beszélj-mesélj
mondd mi bánt?,
az elszállt évek álma?
de hasztalan. [W.B ]