A cél---Vilhelem Margareta[W.B.]

Úgy integet felénk a fény lángja
csillog kevélyen ragyog a rangja .

Megyünk előre nem nézzük az utat
nem látjuk,múlik a fiatalság,bódulat

Célunk az megvan,az örökös mámor,
koszorút teszünk fejünkre,valahanyszor

Ha megállnánk célunkat elvesztenénk
hát haladunk akkor is ha vétkeznénk.

Nem a szentségek hegyeit keressük,
a magunk csüggedt dalainkat követjük.

Úgy talán jobb ,ha nem nézünk vissza 
semmit nem látunk már a föld beissza .

Én már megállni soha nem tudnék
célom után keményen szaladnék 

Az ki nem bírja lassan lihegve leáll,
visszapillant ,ott már semmi sem áll. [W.B.[]