És akkor--Vilhelem Margareta

Valami meg repedt bennem
dong ,mint egy rekedt tücsök
valami vonz tenni ,s megvetni
és lopni gondolataidat édesen.
.
Azt teszem ,amit nem akarok
játszok vidáman szerelmet 
ölelek ártatlan szomorúságot
de büszkeségem nem engedem.

Nem tudok ellenállni szavadnak
mert ajkadon látom a csókot
itt felejtett tested vadul nyugtalanít
és annak látlak,ami nem vagy.

Nem értem,de megsemmisülten
áhítattal várom az elítélést
vajon nekünk is jár megszentelés
amit a perc gyönyöre hozhat? 

S , ha bennem a kínok hullanak
mi lesz ,ha nem hozol vigaszt
mi lesz ha nem lesz majd erőd
megtalálom e éjszaka az utat? W.B.