Túl élem---Vilhelem Margareta

Átélek én minden keservet
nem kutat nagyon a fájdalom ,
túl élem a csalódott szerelmet 
végzetembe magamra maradok.

Tompa szívemben nem sajog
a szerelemből fakadó méreg
megszoktam a hűtlen szeretőt
elseprödö könnyü képzelet . 

Megragadott az örök nyugalom
kezet fogtunk úgy bátran,vigan
s nagy szenvedélyek mámora 
már csak emlékemben marad.

Kacsint a vágy, s a szenvedély
de az is emlékezetnek él
bekukkant a szívem mélyére
de tüzet nem kap,csak pernyét,


Bár lelkem sajog,hogy elüztem
a bölcsesség vidámságát:kimúlt ,
türelmem nagy ,bár testem gyenge
de hullámzanak vadul érzelmek.W.B.]