Ez a nyár---Vilhelem Margareta

Ez a nyár úgy valahonnan,
repülve jött nagy boldogan,
feltette a kis kalapját,
megcsillantotta sok fogát,
ruhája bíbort önt a Földnek,
göndör haja lobog szélben.

Virraszt boldogan a Hold is
talányosan ,de virágosan
őrzi Napnak a mosolyát ,
vagy talán az elmúlt gyászát,
sütkérezett ö is reggel,
mikor találkoztak ketten.

Buborékból lett kis kék ég
ugyan bizony miért könnyezik
siratja az elmúlt napot,vagy
talán az elbújt Napot keresi ,
halkan üzenetet hagy;hajnalban ,
varja öt egy kicsike harmattal.

Könnyű nyári kis estében ,
virágok nyílnak az éjben ,
az estikék , mint éji kelyhek ,
virágosan sütkéreznek,
tarka-barka ,csodás színben
megtöltik a eget mézzel.[W.B.]