Odakint az ősz sütkérezik,
de oly hidegen tekint felém,
lelkemben gyönge vágy ég,
repülni szeretnék,ha tudnék.
Az ősznek árnya elmereng,
oly szomorúak a reggelek
a csend pihen és kesereg
kimerült testem ?rettenet.
Mellettem fájósan ül beteg
kínos álom, ami született,
az ősznek örök holt porában
a hosszú nyár halk álmaiban.
Az idő tavalyi őszt hozott ,
bár az örök elmúlás az maradt,
a Világ hervad , nem kesergek,
bennem is hervad a régi élet.
Megbűvölten nézem a napot,
valóban nem értem a Világot,
egyszer születünk, aztán halunk,
állandó körforgásban vagyunk.
De a napsütötte dombokon,
az ősz az úr, az elmúlt hatalom,
az égen felhők gördülnek alá,
és száraz zajjal csúsznak tova.
Szép az ősz ,oly szomorúan
ringatja magát fáradhatatlan,
lomhán meglebbenti szárnyait
és lombot zörgetve ásitozik. [W.B.]
de oly hidegen tekint felém,
lelkemben gyönge vágy ég,
repülni szeretnék,ha tudnék.
Az ősznek árnya elmereng,
oly szomorúak a reggelek
a csend pihen és kesereg
kimerült testem ?rettenet.
Mellettem fájósan ül beteg
kínos álom, ami született,
az ősznek örök holt porában
a hosszú nyár halk álmaiban.
Az idő tavalyi őszt hozott ,
bár az örök elmúlás az maradt,
a Világ hervad , nem kesergek,
bennem is hervad a régi élet.
Megbűvölten nézem a napot,
valóban nem értem a Világot,
egyszer születünk, aztán halunk,
állandó körforgásban vagyunk.
De a napsütötte dombokon,
az ősz az úr, az elmúlt hatalom,
az égen felhők gördülnek alá,
és száraz zajjal csúsznak tova.
Szép az ősz ,oly szomorúan
ringatja magát fáradhatatlan,
lomhán meglebbenti szárnyait
és lombot zörgetve ásitozik. [W.B.]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése