Bármerre mész utadon követlek szorosan foglak, ha tombol a szél és elfújja kedved vigasztallak.
Hallgatom halkan a tenger zúgását magányomban , hajnalkor eltűnnek ezer csillagok , marad a te csillagod.
Tüzes lángok mardossák arcod vized vagyok , vad haragos orkánok tombolnak oltalmad vagyok.
Szavad fülembe cseng dallamosan nem hiába , csábos szavaim hangodat tompítják száll a vágyam.
Ha ringat a hullám, kavicsos parton bársony vagyok , keblemre rátalálsz és ringat majd dalom , múltamat föladom.
És ha kéjt hoznak az istenek hozzám üdítlek csókokkal , e szép változásban megújul kedved mindig tiéd vagyok .[W.B.] |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése