oly átlátszó víz, mint életünk,
csupa rezgő sóhaj száll a reggelben
a kakukkfű illatos peremén.
Halkan indák egymásba fogóznak,
és bomlik a tavaszi zuhatag ,
a hatalmas zöld, suhog szárnyakkal,
pillangók táncolnak virág illatban .
A nap sugara arany -barnás árnyal,
testünkbe mélyül hívatlanul,
lángok perzselik a bozontos rétet
imbolyognak színek lombok felett.
Üveges sugarak,hasitnak szirmokat
bársonyosan simulnak a szélben
nézem a tájnak nagy bűvöletét
szél, s folyó sodorta felkavart fényt.
Tűz égeti ,a kinyílt lombokat ,
leveleik zöld sodrásba remegnek ,
levegőben nyílnak párás üregek ,
megtelnek édes, burjánzó nedvekkel.
Aranyos színekben ránk tapadnak
a tavasznak mohó csira pattogása,
türemlik ,áramlik bolyhosan hasad,
a magát tápláló kiszakadt tavasz.
Még sután felrázza a madár füttyöt
hogy biztassa meg rekedt melegét,
megsimogatja a bágyadt rügyeket
és színes porral hinti be a szíveket.[W.B.]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése