Õszi tánc----Vilhelem Margareta

Hol van már a nyár sugara
s az égre szálló tüzes szikra
a szélfútta csillagok közt,
már enyhén megül a hűvös is.

Hajnalban már a köd is szitál,
mozgolódnak vetközö fák,
s fénylő szemmel körül ölel
magányom, szende közönnyel.

Zsíros holdnak nagy udvara,
büszkén virít ablakomra,
s csodálkozok ,hogy fényesíti
a szűkre szabott utcák porát. 

Néha borús máskor derül
a kék ég, mindenfelől roppan
a Világ, minden egy csillám futam,
és már a fű is sárgásan zöldül.

Zord az ősz és hull a fény is,
a fák tele vannak könnyel,
aszalódnak virág rendek,
gyászosan nyarat keresnek .

Bús a mosoly, egy kis elegy
kavarodik könnyű szélben,
egymásnak adják szerencséjük,
s kong a harang a messzeségben.[W.B.]