Jön a tavasz----Vilhelem Margareta

És jön a tavasz,langyosan,
csatornák nyílnak hangosan,
zubog az ég a földre dobognak,
fátyolos fekete záporok.

Oly édes ringató zenében,
zubogás az egész végtelen,
vágy kergetőzik a szívekben
csilingelve cseppekben.

Csak hallgatom a csöpp zenét
oly bensőségesen pattognak
ablakomon halkan kopognak ,
aztán csönd,csak zavart képek .

Mint egy köd óriás lenne az ég
csupa nektáros ,édes nedvesség 
beszél a zápor csak hallgatni kell , 
beszéde csupa érzékiség.

Kis virágok szakadnak csirából
a zöldbe borult föld gyomrából ,
belenevetnek a világ tükrébe,
szép tavaszi virág reggelben.

Hullnak friss rügyek tompán
és majd új csemeték lombján
ébred a világ ,küzd izmos ágakkal
mik az egész határt beboritják .

Ragyogva nézem e csodákat
már nem hallszik az eső zenéje
szemeim fáradtak de tiszták,
harmatosan lesik a tavasz vívódását .