De elhitetem----------Vilhelem Margareta

Én elfeledtem bölcsen hiúságom,
mert minden meddőn sikerült,
és testemben keringenek rémek ,
s az álmok szent szívére lépnek.

Minden oly homályos, nesztelen,
s szótlanul higgadni készülök
a békés szent üdvösségemben
mindent tiszta lappal kezdenék.

Védek magamban két lángot
az Időt,mi meghozza ítéletem,
s a Szeretet lángjának fényét
összekötve vak álom éhséggel.

Mert úgy fáj,az ellentétek harca,
begubózva önzetlen énemben ,
gyötörnek a hiányzó gyönyörök,
csak ígéretek szállnak fel az égbe .

Lehet megadom magam tisztán,
a megzavart fények káoszából
mert nincsen visszaút Világomból,
kétségek között harcolnék talán .

Elhitetem büszkeségem hatalmát
biztonságosan,hatalmas erővel ,
mi szemedből visszatükröződik ,
s tapaszt hintesz fájó sebemre.

És üdvözülni fog szerencsém 
keringeni fog a tiszta ég alatt,
gyöngéden majd feléd hajlik testem,
hogy átölelje a szót ,mi kimaradt.[W.B.]