Lélek menetelés------Vilhelem Margareta

Nagy esti menetelésben
a lélek estjén,
nagy vermek sötét szélein,
tekervények rendjén,
susognak álmaink,rebbenésben
csüggedt vonal sorban ,
zizegő hajnalnak fényében
lassú zsibbadással.

De úgy szép az esti menet ,
ha az ég is vihart ereszt
és felriaszt 
és ha nagy vad hatalommal
fákat cibál szét zúgással
és füstölög
a fekete ég alján az alkonyat
és cikázik villáma.

Majd arcodnak lángoló sugara
ütemesen lüktet
és átfut ajkadon egy ima,
s a bolondos szél jázmin illata
megbolondít,
lelked messzire el seprődik
elfújt dalokat zúgnak
és felsír ajkadon csobogva,
szívet kopogtat.


A nagy éji menetben átszáll
a szent világ tiprása
a mosolyodon túl ,kacagva ,
mert iszonyú a rontás bűne ,
lelkeden ,
szellem paripákon szárnyal 
a szerencséd
és tüzes véredben úszkálnak 
hamvas vágyaid..