Oh,ez a csend-------Vilhelem Margareta

Oh ,ez a csend, néha kínos,
mi rezzen körülöttem,
míg a világ hangos ,rugalmas 
testem merevül hidegen,
csak vívódásom harca
megtörten hallatszik szüntelen ,
kajánul nézi a mély csendet
dobhártyámon dobol vészesen.
Forró napsütésben állok
utamon kavarog a szél,
megfognám a por szemcséket,
de örvénybe merülnek sötéten,
sajnálom kifogyott erőmet,
csak a hűvös zuhatagot érzem.
A Világ uralkodik hangosan
egyre sokasodik a tömör zaj,
csak botladozok köveken
és nem hallom csöndes szívemnek 
hangos dobbanásait.
Állj meg,figyeld önmagad-
kiáltanak felém az istenek
kapaszkodj, kitisztulsz magadban
sorsod úgyis kimérted
kegyelmet nem kérhetsz ,
céltalanul keringhetsz
az iszonyú magányodban,
mert a mindenek törvénye 
uralkodik feletted az örökben.[W.B.]