Most még kerget vidáman kedvem
most még forr rubin színű vérem,
most még repes csodásan az álmom,
és még negédes csók van a számon.
Ha majd keservesen vergődnek évek,
esetlenül hullnak fakóra perzselve,
lépteim halkan,oly mereven mennek
botladoznak és én mélyen elmerengek.
Olykor majd rábízom magam az árra
a rohanó emberi tömeg sodrására,
szemeim lehunyom ,kutatva keresem
a belém nyilalló fájó ,édes keservem.
Erőt gyűjtök majd az alélt testemmel,
meztelenül vágtatok az örök ős mezőre
és mint akinek soha semmije sincsen,
átölelem kedvem ,ö lesz új életem.
És visszahozom a felvidító kacajt ,
a szép időket ,ahol a vérem maradt ,
a pázsitos csókokat,amiket rám szabtak,
vidám kedvemet,s a csodás álmomat.[W.B.]
most még forr rubin színű vérem,
most még repes csodásan az álmom,
és még negédes csók van a számon.
Ha majd keservesen vergődnek évek,
esetlenül hullnak fakóra perzselve,
lépteim halkan,oly mereven mennek
botladoznak és én mélyen elmerengek.
Olykor majd rábízom magam az árra
a rohanó emberi tömeg sodrására,
szemeim lehunyom ,kutatva keresem
a belém nyilalló fájó ,édes keservem.
Erőt gyűjtök majd az alélt testemmel,
meztelenül vágtatok az örök ős mezőre
és mint akinek soha semmije sincsen,
átölelem kedvem ,ö lesz új életem.
És visszahozom a felvidító kacajt ,
a szép időket ,ahol a vérem maradt ,
a pázsitos csókokat,amiket rám szabtak,
vidám kedvemet,s a csodás álmomat.[W.B.]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése