2018. szeptember 29., szombat

Várom a holnapot----Vilhelem Margareta

Úgy lengek,tengek,napokat
mint szélfútta levél
ernyed a hűtlen akarat
lazsálok tétlenül
nem várok semmi diadalt
mi volt learattam,
két kezem összekulcsolom,
oly jól érzem magam ,
ha senki sem zavar .
Oly hűtlen voltam ,s hitetlen,
fáradtan remeg a kezem
talán észre sem vettem ,
üres lettem ,
elszállt minden élményem
a pillanat, mi égette bőrömet,
csak emlékként éltetem ,
s a hiányzó éveket,
magamba szívtam ,vérembe
és csodálkozó szemekkel 
keresem,
a dicsértetett eszményem
a színpompás években,s
sóhajom, mi száll feltörve ,
még ö sem ismeri értelmem
oly furcsa káosz..
Elsodródott tegnapi énem,
ma már szédülten 
átfogom a lüktetésem
behunyt szemmel, s
csak a mának szédülete
szakad fel nevetéssel ,
mert , csak félelmetesen,,
várom a holnapom.[W.B.]

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése